Fűbetegségek

Fűbetegségek

Jellemzően két csoportba sorolhatók a gyepbetegségek a gomba-, és a vírus-betegségek csoportjába. Kulcsfontosságú, hogy beavatkozás előtt helyesen ismerjük fel a probléma okozóját, mert az orvoslásuk különböző lehet.
Tudni kell azt is, hogy számos tünet (szimptóma) utalhat többféle gyepbetegségre, és több betegség is felléphet egyszerre, ilyenkor összetett tüneteket mutatva.
A leggyakrabban előforduló gyepbetegségek:
Gombakörök (Marasmius)
Rozsdabetegségek (Corticium sp.)
Egész évben fertőzhet, főleg magas páratartalom, vagy túlöntözés mellett.
Szimptóma: Kezdetben világosbarna, később sárgás elszíneződés látható. Párás időben a levelén kezdetben rózsaszín, majd egyöntetű piros elszíneződés tapasztalható.
Javaslat: A nyírási magasság csökkentése, gyepszellőztetés - és a gyepfilc vékonyítása, kiegyenlített tápanyag utánpótlás.
Rozsdabetegségek (Puccinia)
Nyáron fertőző, különböző rozsdafajok okozzák.
Szimptóma: Különböző színű, sárga-barna-fekete foltosodás képződik a levélen, amelyen spórák láthatók. A széllel, a fűnyírással, és a talpra ragadva terjed.
Javaslat: A köztesgazda Berberis (Borbolya- szúrós dísznövény fajok) eltávolítása, vagy lecserélése, a felület időszakos kiszárítása, a gyepfelület gyengítésének elkerülése, lomblevelek állandó összeszedése.
Rozsdabetegségek (Ophiobolus)
A talaj meszezése és az egyoldalú tápanyag utánpótlás segíti elő a kifejlődését.
Szimptóma: Kezdetben 5-10cm átmérőjű ovális körök alakulnak ki, melyek a szélükön, bronzos elszíneződést kaphatnak. A betegség előre haladásával a foltok kiterjednek, elhal középen a fű,idegen füvek és gyomok telepednek meg az elhalt részeken. A betegség gombakörök módjára terjed, évről évre nagyobb körök formájában.
Javaslat: Vasszulfát permetezéssel növelhetjük az ellenálló képességét, a tápanyag utánpótlás ésszerűsítése.
Hópenész (Microdochium Gerlachia nivalis)
Jellemzően a hóolvadás után terjed nagyobb területeken, de tavasztól őszig fertőz.
Szimptóma: A levélen fehéres-szürkés-pirosas bevonat tűnik fel, a fertőzés aktív zónájában, kicsi ovális körök melyek 30 cm körülire nőnek majd összeolvadnak.
Javaslat: Kálium és vas alapú trágyák alkalmazása, megelőző vegyszeres permetezés alkalmazása, talajfelület szárítás, a gyepfilc, a lomb, és a nyesedék eltávolítása.
Levélfoltosság (Helmintosporium/Drechslera)
Leginkább a hűvösebb hónapokban, azaz 15-20 C hőmérsékleten fertőz, magas páratartalom mellett.
Szimptóma: A levélen feketére színeződött szélű barnás foltok jelennek meg, melyek a fertőzés előrehaladtával nagyobbak lesznek, a foltok közepe teljesen elhal és sárgára színeződik. Jelentős fertőzés esetén a növény teljesen elhal, és hiányzó foltok keletkeznek a gyepen.
Javaslat: Használjunk magas kálium tartalmú trágyákat, és kerüljük a nitrogén tartalmat. A felületet szárítással, majd lyuggatással kezeljük, és gyepszellőztessünk.
Dollárfolt (Sclerotinia)
Meleg időjárásban és magas páratartalomban jelenhet meg a fertőzés, amit a fűnyíróval, vagy a talpunkkal gyorsan áthordozhatunk. Különösen veszélyeztettek a Poa és Festuca fajták.
Szimptóma: Kb. 2 cm nagyságú, apró, sárgás elszíneződés keletkezik, amely később kicsit nagyobbá válik. Közelről, a levél szélén fehéres foltok láthatók.
Javaslat: A talajfelszín szárazon tartása, légmozgás beindítása, megfelelően beállított öntözés, és a gyepfilc eltávolítása.
Dollárfolt ( Phytium)
Meleg időkben, nyáron fertőz. Több formában is megjelenhet a gyep korától függően.
Szimptóma: A fű csírázási fázisában a kikelt növény elhal, elszárad a levele, és a talajból könnyen kihúzható. Gyökerét sötétre elszíneződöttnek látjuk. Meglévő gyepeknél az eleinte különálló szürkés foltok összeolvadnak, és nagy fertőzött területekké alakulnak. Ebben a szakaszban a tünetek hasonlóak a szárazság idején tapasztalt jelenségekhez. Viszont az egyes növények alapos megnézésével látható a különbség. Könnyen kihúzható, gyökere sötétre színeződött, miközben a levél szürkés-sárgás árnyalatot kapott.
Javaslat: Reggel öntözzünk, hogy utána gyorsan felszáradjon a levél, egyúttal kerüljük a túlöntözést. Használjunk nagyobb adag káliumot. Ha sűrű a gyepállomány, akkor ritkítsuk gyepszellőztetéssel, csökkentsük a gyepfilcet.
Dollárfolt (Typhula)
Szimptóma: Igazi téli betegség, a fertőzés gyakran a hótakaró alatt terjed el, és csak hóolvadás után vehetők észre a nagyobb kiterjedésű szürke foltok, amelyeken belül a növény elszáradt. Fertőzött gyepekben tavasszal gombostűfejnyi narancssárga pontok figyelhetők meg. A fertőzött felületek többnyire nem halnak el, és a tavasszal a melegek beálltakor regenerálódnak.
Javaslat: Növeljük a kálium mennyiségét, és kerüljük a késő őszi nitrogéntrágyázást. Így ellenállóvá tesszük a gyepet. A fertőzés esetén pedig tavasszal gyepszellőztessünk, és a nyesedéket semmiképpen se hagyjuk rajta.

Mitől alakulhat ki a gombásodás?

A gyepfelületen jelentkező gombásodások kialakulását és elterjedését két fő körülmény, a talaj és a csapadék eltérése okozza!
A talaj, összetétele és minősége, valamint a szerkezete, és a tápanyag tartalma, pH értéke és esetleges fertőzöttsége is katalizátora lehet a különböző gomba fajok megjelenésének.
A csapadék, illetve jellemzően a nagy mennyiségű csapadék kifejezetten kedvez a gombás betegségek kialakulásának és tovább terjedésének.
Mit tehetünk, ha már kialakult a gombásodás?

• Lehetőleg szakember bevonásával állapítsuk meg, hogy a fertőzést ténylegesen gomba okozta. A félrekezelés komoly problémákat okozhat!
• Ki kell szárítani a fertőzött gyepfelületet. Mivel a gombás megbetegedések a vizes közeget kedvelik, ezért meg kell vonni a vizet. Nyári forróság esetén 1-3 nap a megvonási javaslat, míg hidegebb – esetleg csapadékosabb időben – ez 2 hét is lehet.
• A gomba terjedését a gyepfelülettel találkozó eszközök, gépek, sőt még a cipőnk is terjesztheti. Használatukkor általános gombaölő szerrel szükséges, hogy lemossuk.
• A gomba makacs ellenálló képessége miatt célszerű több, 2-5 kezelést is végrehajtani. Azután is folytatva, miután látszólag már célt ért a kezelés.
• A meggyógyult felületen érdemes a megelőzésben írt lépéseket elvégezni.

Megelőzés
A korokozók alapvetően mindenhol jelen vannak, de a fertőzés bekövetkeztéhez szükséges a gyep ellenálló képességének a csökkenése, és kedvező környezeti feltételek kialakulása az elszaporodásához.
Ezért a gyepbetegségek kialakulásának a legfontosabb hátráltató tényezője a megelőzés!
A talaj szerkezet módosítása
Jellemző, hogy a problémás esetekben a talaj nagyon tömörödött vagy laza. A tömörödés esetén gyeplazítással, laza talaj esetén kötöttebb talaj bedolgozásával és hengerezéssel ajánlott a talajszerkezet javítása. A megsüllyedt részeken a feltöltés javasolt.
A talaj összetétel és minőség módosítása
Az eredeti altalaj megvizsgálása után felülszórásossal lehet az összetételen javítani. A tápanyag tartalompótlás és pH érték kiegyensúlyozás
Számos lehetőség létezik mindkét probléma megoldására, műtrágyázás, meszezés, stb…
Az öntözés optimalizálása
A legtöbb gombásodás kialakulásánál helytelen öntözési beállításokkal találkozunk! Fontos az öntözés rendszeressége, mennyisége és területi adottságok figyelembe vétele. Meleg nyarak alkalmával kerüljük az éjszakai öntözést!
A fűmagasság beállítása
A túl hosszúra engedett fű befülledéshez vezethet, ez ideális a gyepfilc kialakulásához, és a gombásodás megjelenéséhez.

Kártevő állatok

Rovarok
Megeshet, hogy a gyepfelület elváltozásának tüneteit nem kórokozó, hanem állati eredetű kártevő okozza. A füveket a gyökérfelülettől kezdve a levelükig fogyasztják különböző rovarok. Sajnos ez nem is a teljes probléma, mivel ezek a rovarok eleséget és élőhelyet biztosítva oda vonzzák a vakondot.
A leggyakoribb rovar kártevők a cserebogárpajor, a lótücsök, a szöcskék, fonalférgek, és a hangyák.
Amennyiben a bogarak, lárvák, fonalférgek felszaporodnak, elsősorban a növény gyökereinek felzabálásával a föld feletti részek pusztulását okozzák. A károk akár nagyobb felületeken is a gyep pusztulásában figyelhetők meg. Szimptóma: Táplálkozásuk során a földben és a föld fölött lévő növényi részek elpusztításával, valamint járatok és halmok képzésével okoznak károkat. A gyep levelénél fogva felemelhető, gyökere hiányzik. További másodlagos kártételre számíthatunk a földben élő bogarak, lárvák, fonalférgek erős felszaporodásakor a vakondok illetve a madarak részéről, akik táplálékuk után kutatva okoznak további feltúrás jellegű károkat.
Javaslat: Ebben az estben védekezni már késő, erős támadást viszont csak szakember tud végezni, mivel olyan vegyszerek alkalmazására van szükség, amely szelektíven specializált. Bízza szakemberre!

forrás: http://www.esomester.hu/fubetegsegek