Harangvirág



A széles levelű harangvirág a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályának a fészekvirágzatúak (Asterales) rendjéhez, ezen belül a harangvirágfélék családjához tartozó faj. A lakásban világos, napos, levegős helyen tartsuk. Nyáron védjük a tűző naptól. A harangvirág levegőtlen szobában nem virágzik! A fagyveszély elmúlása után cserepestül kitehetjük az erkélyre vagy a kertbe félárnyékos helyre. Ősszel, a fagyok beállta előtt vigyük vissza a lakásba, 6-10 C fokon teleltessük. A növényt kétévenként ültessük át tápdús földbe. A talaj felszínét célszerű agyaggal és homokkal keverni. A harangvirág (Campanula) átültetésre a tavaszi időszak a legalkalmasabb. Jót teszünk a növénynek, ha a közbenső évben felső rétegét lecseréljük friss földdel.

Harangvirág (Campanula)

Talaját tartsuk állandóan nedvesen, ne hagyjuk kiszáradni. Télen, a nyugalmi időszakban csak mérsékelten öntözzük. Nyáron, főleg a fejlődő fiatal növényeket kéthetenként tápsóoldattal is kezeljük.

A harangvirág fiatal hajtásait tavasszal vágjuk vissza, hogy bokrosodjon. Növényünk bokrosabb lesz akkor is, ha gyökeres dugványokból több darabot ültetünk a cserépbe. Új hajtások dugványozásával könnyű szaporítani. A harangvirág dugványok a vízben jól gyökeresednek. A növény a dugványozás évében már virágzik.

A kertben a virágokat ültetheti szegélyvirágként, esetleg sziklakertben, futtathatja falakon, illetve ültethet virágágyásaiba nagy harangú fajtákat is. A harangvirág selymes virágai többnyire a kék és kékeslila színek különféle árnyalataiban pompáznak, de léteznek fantasztikus fehér és rózsaszín fajták is. A magas szárú harangvirágok emellett még vágott virágnak is megfelelőek. Egy sor indok, hogy a színesen virágzó harangvirág mellett döntsön.
 A harangvirág a természetben

A harangvirág eredetileg a Földközi-tenger medencéjében fekvő országokban, a Kaukázusban és a Balkán-félszigeten található meg. Északabbra vadon csak néhány fajta (mint például a rotundiflora – fűharangvirág) nő, habár ott egyre ritkábbak lesznek.
A harangvirág (campanula) elnevezés a latin Campa szóból ered, mely harangot jelent. Tehát a növényt egyszerűen az alakja alapján nevezték el.

A harangvirágok szívós növények, nem túl igényesek így megfelelőek a virágágyásokba. Akkor a legszebbek, ha legalább 3-5 tövet ültetnek egybe. A magasabb fajták csodásan mutatnak a díszágyás közepén vagy hátsó részében. Az alacsonyabb növényeket falmentén vagy sziklakertben szegélyvirágként célszerű ültetni. A növények kevés igényt támasztanak a talajjal szemben, egyszerűen alkalmazkodnak. Viszont szeretik a kissé nedves és félárnyékos helyet. Ügyeljen arra, hogy a talaj jó áteresztő képességű legyen, mert a harangvirág nem szereti, ha télen vízben áll. A talaj ne legyen túl trágyázva. A harangvirág egyetlen problémája, hogy a csigák a növényt nagyon szeretik, ezért ellenőrizze azt rendszeresen.