Császárkorona

 A császárkorona (Fritillaria Lutea) 90-100 cm magas gumós évelő. 

Leirása: Húsos, merev szára levélüstökben végződik, melynek tövéből örvben álló nagy virágai csüngnek alá. Virágainak leple téglavörös s minden levelének tövén belül nagy kerek mézfejtője van. Termése 6 élű.
Üde zöld, hosszú levelei szép keretet adnak a tégla-piros vagy sárga, harang alakú virágoknak, amelyek hatosával, nyolcasával nyílnak a méteres száron.
Középkori kolostorkertek kedvelt hagymás növénye volt évszázadokon keresztül, és pompás virágzata miatt hamarosan megkedvelték a díszkertek telepítői is.

Kontinentális éghajlatunkon kiválóan érzi magát, ennek ellenére csak ritkán találkozunk vele kertjeinkben. Okát talán a hagymájának meglehetősen erős illatában kell keresnünk. Pedig ezen hátránya egyben előnye is e növénynek, hiszen kellemetlen illata a kert kártevőit is távol tartja. 




Áprilistól júniusig bontja sárga, bókoló harang alakú virágait. Kevés fajtáját ismerik, csak a színük különböző: piros, és sárga. A tavaszi növények közül elsőként hívja fel magára a figyelmet, hiszen csaknem valamennyinél magasabbra nyúlik.  Napos, szélvédett  helyre ültessük. A talaj legyen tápanyagban gazdag és humuszos. A növény sovány talajon nagyon gyéren virágzik. Ősszel a levelek elsárgulása után vágjuk le a szárát kevéssel a talaj felett, és takarjuk be érett komposzttal.
Nem szabad minden évben felszedni a hagymáját, vagy átültetni, mert nagymértékben befolyásolja a virágzási készségét. A vakondok nem szeretik a hagymájának erős illatát, ezért a környékén nem is jelennek meg. Nagyon ötletes dolog a pázsitban is néhány helyen elhelyezni császárkorona szigetet, és a vakondok elleni védelem megoldódott. Telepítése augusztus vége szeptember eleje.