Kéne valami virág az ablakba, párkányra, balkonra, mi legyen az? Hát muskátli! Feltételezem sokunk fejében megfordult már ez a gondolat, bizonyítja ezt, hogy bármerre járunk-kelünk az országban, muskátlis ablakot, erkélyt mindenhol találunk. A muskátli igazi népnövény, szép, változatos színekben pompázik, mégsem hivalkodó, megszoktuk, tehát szeretjük. Azonban nem csak öröm jár vele, bosszúságot is okozhat bőven. A muskátliszezon lecsengőben van, de egy olvasóm kérdése, és a tény, hogy az egyik legnépszerűbb élő házdíszről van szó, arra sarkallt, hogy áttekintsem a témát.
A muskátli nevelés és tartás egyik
problémás időszaka a virágzás, mivel az egész addigi munkánk melyet a
növénybe fektettünk, ilyenkor kellene hogy megtérüljön. A muskátlik
családjába közel 250 faj és fajta tartozik, melyekből általában a
futómuskátlik, és az angol muskátli a legelterjedtebben tartott családi
házaknál, balkonokon. A muskátlik a nyár folyamán folyamatosan hozzák
virágaikat, ennek feltétele az elvirágzott, elszáradt virágzatok
eltávolítása, ha ezt nem tesszük meg, akkor a növény inkább a
termésérlelésre fordítja energiáit, ahelyett, hogy új virágokat hozna. A
virágzat kifejlődése az egyik legkritikusabb időszak számunkra, mivel
ilyenkor rengeteg kórokozó, kártevő támadhatja meg a növényünket,
elpusztítva a virágokat, ami a növény gazdájának a legfontosabb. A
muskátlit leggyakrabban az üvegházi molytetűk támadják, melyek a levelek
fonákjára telepednek, a lárvák pedig a növény nedveit szívják,
elgyengítve kedvencünket, táptalajt adva a többi vírusos, baktériumos
betegségnek. A többi levélkártevő - tripsz, tevek, poloskák érdemi kárt
ugyan nem okoznak a növénynek, viszont vírusvektorként vannak jelen.
Olvasóm engedelmével idézek leírásából: "Évek
óta probléma, hogy a muskátlim az első virágzás után, kukacosodni,
hernyósodni kezd. Undorító , amikor a virágsziromból kezdenek kibújni
ezek a kis szörnyek." Ez valóban taszító látvány lehet, a növény
gondozójának pedig aggodalomra ad okot. A probléma okozója a
gyapottok-bagolylepke, mely a muskátli bimbóira rakja a petéit, melyek
magukban még nem károsítanak, viszont a belőlük kikelt hernyók berágják
magukat a bimbóba, és ott fejlődnek tovább, így már problémát okoznak. A
gyapottok bagolylepke hiába mondható kifejlődve akár szépnek is,
iszonyatos károkat hagy maga után, és sajnos a dísznövényeken okozott
kár a legkisebb, a kukorica és más kapás kultúrákban tett pusztításához
viszonyítva.
Gyapottok bagolylepke-peték
És a hernyó
A muskátlira lerakott peték szabad
szemmel is láthatóak, méretük gombostűfejnyi, színük fehér. Mivel egy
több nemzedékes kártevőről van szó, amelynek akár 3-4 nemzedéke is
kifejlődik egy vegetációs időszakban, ezért hiába védekezünk, ha
máshonnan újra be tud települni a növényeinkre. Védekezésképp az Actara a
már bejutott hernyók ellen hatásos, sajnos ez a károsított bimbót már
nem védi meg, mivel az ilyenkorra már száradásnak indul. Megfelelő lehet
a Mospilan és a Decis kombinált használata, mivel a Mospilan egy
hosszan tartó rovarölő szer (akár 2 hét hatóidővel), a Decis pedig
rovarok számára mérgező, de melegvérűekre, így az emberre nincs
hatással. Ha a baj már megtörtént, mindenképp távolítsuk el a károsított
bimbókat, virágzatot, és ha látunk lárvákat, akkor azokat is. Az
említett szerek a legtöbb kertészeti áruházban, kertészetben
megvásárolhatóak. Sajnos a földcserével a problémát nem tudjuk
megoldani, mivel a kártevők nem a talajban élnek, hanem a virágzatot
támadják, és ott károsítanak.
Ők pedig a kifejlett lepkék
Azt ajánlom, hogy ezek a szörnyek ne
riasszanak el senkit a muskátlitartástól a következő szezonban, a
probléma ugyanis kezelhető. Maga a muskátli irodalmi nyelven fogalmazva
ugyan kissé talán közhelyes, ugyanakkor ez a virág nálunk már-már
családtag, így egy-két virágládányi muskátli mondhatni kötelező
tartozéka minden háznak, ablaknak és balkonnak.
Képek: innen, innen, innen, innen, és innen.