Hagymás növények

A virághagymák minden talajon megélnek, de legjobban a jó vízáteresztő képességű laza, humuszban gazdag talajt kedvelik. A virághagymák között megkülönböztetünk őszi és tavaszi ültetésűeket. A tavasszal virágzó hagymás optimális ültetési ideje augusztus végétől, október végéig tart. A hóvirág, a téltemető virágzik először, majd a krókuszok, nárcisz és a tulipán május végéig. Az azonos fajtákat mindig csoportosan ültessük. A hagymákat és a gumókat mindig csúcsukkal felfelé ültessük.A virághagymák ültethetőek virágládába és más edénybe is. Szél és fagymentes helyre kerüljenek és nyirkos kéreggel, avarral kell óvni a hideg ellen.
Ősszel és tavasszal is egyaránt ültethető a frézia és szellőrózsa. Takarással kell védeni őket a fagyok ellen.A legtöbb virághagymán éretlen sarj hagymák fejlődnek. Az anyahagymáról leválasztjuk a sarjhagymát és elültetjük külön. Nem csak azért érdemes leválasztani a sarj hagymákat, hogy több virágunk legyen, hanem azért, mert az anyahagyma szebb virágot hoz, az energiáját nem a sarj nevelésére fordítja. 
- Ha bizonytalanok vagyunk az ültetési mélységben, legegyszerűbb, ha mérőszalaggal megmérjük az épp ültetendő hagymánk körméretét, és aztán ezt a méretet vesszük ültetési mélységnek. Vigyázzunk! Gyakori hiba, hogy fordítva, fejjel lefelé ültetik el szegény tulipán hagymákat.
 És a legfontosabb: ma már szinte bárhol kapható elérhető áron, mégis csak kevesen alkalmazzák. Az ültető kosár, egy olyan többnyire műanyag, vagy erős rostokból font lapos tálca, amelybe földet töltünk, és azzal együtt ültetjük el a hagymásainkat. Egy - egy tálcába akár 8 - 10 hagymát is tehetünk. Az ültető kosár jelentősége csak következő év április végén vagy májusban mutatkozik meg. Ekkor ugyanis elvirágoznak már a legkitartóbb tulipánok is, és bizony a lassan száradó elhervadt virágszálak nem a legszebb látványt nyújtják. Viszont a hagymásoknál kiemelten fontos megvárni, amíg maguktól visszaszárad a száruk, mert az itt képződő tápanyag vissza tud húzódni a hagymába, erősítve, növelve azt. A hagymásoknál ez többnyire nyár elejére, tehető. Ilyenkor a már elvirágzott hagymásokat tálcástul kiemeljük az ágyásból, és egy hűvösebb sarokba tesszük, hogy itt várjuk be velük a júniust. Nyár elején pedig kiszedjük őket a földből, és egy .szellős zsákban tároljuk őket őszig.

A hagymás, gumós növények leggyakoribb betegségei, problémái:

Hagymás virágainkat fiókhagymáról szaporítjuk. A szaporításra használt élő növényi részekben, a hagymákban több kórokozó él, és kártevők is meghúzódnak, így a szaporítóanyaggal könnyen terjednek.

Vírusok
A kórokozóik közül legjelentősebbek a vírusok. A vírusfertőzést a fiókhagymák az anyahagymáktól kapják: amennyiben azok vírusosak, valamennyi fiókhagyma vírusfertőzött lesz. A vírusfertőzés tünetei a hagymás virágoknál hasonlóak, a növény faja nem befolyásolja azt, mivel mindegyikük az egyszikű növények osztályába tartozik, amelyekre a párhuzamos levélerezet jellemző.
a virágzás elmaradása – akkor következhet be, ha a tövek túlszaporodnak, ilyenkor a levelek is satnyák. Ebben az esetben ki kell szedni a földből a hagymákat, és jól előkészített, friss földbe kell ültetni.

A hagymalegyek kártétele - miatt előfordul, hogy a levelek megpöndörödnek, és a hagyma virágot sem hoz. Vágjunk félbe egy hagymát, nézzük meg vannak-e benne lárvák, vagy rágásnyomok, és ürülék. A hagymalegyek lárvái kémiai szerekkel nem pusztíthatók. A megtámadott hagymákat meg kell semmisíteni.

Az atkák - a levelek csenevész növekedését, és pöndörödését okozzák, valamint fűrészfogszerű sebeket ejtenek a levél szélén, és a virágkocsányon.

A vírusok jelenlétét - a levelek és virágok foltossága, cirmossága mutatja. Levéltetvek terjesztik. Ezért fontos a levéltetvek elleni vegyszeres védekezés, pl. Pirimor.

A tintafoltosság - gombabetegség, fekete foltokat okoz a leveleken.

Rothadás - előfordul, hogy a szabályszerűen tárolt hagymák felszínén elszíneződött, besüppedt foltok keletkeznek, majd rothadni kezdenek, ezeket távolítsuk el, a többi hagymát kezeljük gombaölő szerrel.