Talajvizsgálat

 Vannak egyszerű, mechanikai vizsgálatok, a terepen is elvégezhető vizsgálatok, s vannak olyanok, melyekhez már pontos mérőműszerek és laboratóriumi körülmények szükségesek. Talajvizsgálatot kérhet bármely magánszemély, gazda is, ha például tisztában szeretne lenni földje termőképességével és tápanyagtartalmával, s esetleg milyen műtrágyát kell szórnia területre (pl. nitrogén, foszfor, kálium). Talajvizsgálat szükséges minden nagyobb növénytelepítés előtt is, abból a célból, hogy megvizsgálják, mennyire alkalmas az adott terület a kiválasztott növény telepítésére vagy termesztésére.
 A megfelelő növények kiválasztásához rendkívül fontos a talajvizsgálat. A pH-érték vizsgálata, amely a talaj savanyúságát vagy lúgosságát állapítja meg, segítséget nyújt a növények kiválasztásához. A legtöbb növény a 5,5 és 7 közötti pH-értékű talajban érzi jól magát.
Problémás esetekben a vizsgálat eredménye magyarázatot adhat arra, miért nem fejlődnek megfelelően a növények.
A talajvizsgálattal a tápanyagtartalmat is ellenőrizhetjük. A nitrogén, a foszfor és a kálium nélkülözhetetlen a növekedés, a virágszín, a virágzás és a terméskötés szempontjából. Hiányuk vagy túltengésük hátráltatja a növények egészséges fejlődését. 
A talajvizsgálatot célszerű késő ősszel vagy kora tavasszal elvégezni, hiszen így elég időnk marad hogy a következő idényig elvégezzük a szükséges beavatkozásokat.

A kertészeti áruházakban általában többféle talajvizsgáló eszközt vásárolhatunk.

Az úgynevezett iszappróbával viszonylag egyszerűen megállapíthatjuk a talaj típusát: egy befőttesüvegbe tegyünk öt evőkanáli mintát a felső talajrétegből, töltsünk rá vizet, és jól keverjük össze. A homokszemcsék hamar leülepednek, az agyagnak /homokszínű/ ehhez hosszabb időre van szüksége, míg a humusz /sötétbarna/  esetében az oldat akár három hétig is zavaros marad. 
A humusztartalmat úgy állapíthatjuk meg, ha megmérjük a talaj legfelső, sötétbarna rétegének vastagságát. Mélyítsünk ásóval egy 30 cm mély gödröt, amelynek oldalán láthatjuk a talaj rétegeit. Az 5 cm-es humuszvastagság kielégítő, a 10 cm-es jó és a 20 cm-es nagyon jó. 
A talaj biológiai aktivitásáról a giliszták mennyisége szolgál felvilágosítással. Minél több földigilisztát látunk benne annál jobb a talaj természetes termékenysége.