Tulipán

A tulipán az egyik legkedveltebb tavaszi növényük, ám sokan nem tudják, mihez kezdjenek vele elvirágzás után.
Ma már ősszel és tavasszal is tele vannak a virágboltok és kertészetek polcai csodás virágzó cserepes tulipánokkal, ősszel pedig számtalan tulipán hagyma csábít minket színes fotókkal.
A nőnap egyik nagy siker növénye is a tulipán lett mivel a hóvirág már évek óta tiltott növény. De mihez kezdjünk a tulipánnal, és hogyan is gondozzuk ezt a szép dísznövényt?
Ha kertünkbe szeretnénk telepíteni a tulipánt az ültetés ideje ősszel van, vagyis már szeptember végén, október elején kell nekilátni a hagymák elültetésének. A kert napos meleg részébe ültessük őket ahol a talaj jó vízáteresztő képességgel rendelkezik, és elég laza a szerkezete. Ha talaj tömött és túl nedves a hagymákat ültessük el külön homokkal kevert földbe így megakadályozzuk, hogy szétrohadjanak a túl sok nedvességtől. Mivel a hagyma tárol minden nedvességet a növény számára így nem szükséges öntözni, elég számára a tavaszi csapadék.


A virágoztatásra legtöbbször a 8-10 cm átmérőjű hagymák az ideálisak, vagy a kertészetben megvett holland tulipán hagymák is ideálisak. A hagymákat egymástól 15-20 cm.-es távolságra ültessük ki, lehetőleg ne egyesével, hanem színek szerint csoportosan helyezzük el, így egy szép színfoltot alkotnak.
Nem csak a távolság, de a mélység is fontos, hiszen ha túl mélyre ültetjük, őket nem tudnak a felszínre törni, így a 8-10 cm.-es ültetési mélység a megfelelő. Ha túl hideg a tél, érdemes a talajt falevéllel vagy más talajtakaró eszközzel védeni a hagymákat.


Ha ősszel lekéstünk a kiültetésről, tavasszal még cserépben meghajtatjuk a hagymákat, ám pont azért van ősszel a tulipán ültetési ideje, mert a hideg fontos tényező a növény fejlődésében, így ültetés után tegyük a cserepet hideg, de világos helyre, és nagyon kevés vizet adjunk neki.
Elvirágzás után hagyjuk, hogy a növényen a virág és az összes levél is teljesen elszáradjon, mert ekkor minden fontos tápanyag visszahúzódik a hagymába. Ha idő előtt levágjuk a leveleket, jövőre elmarad virágzás. Tavasszal, ha már visszaszáradt a növény, érdemes a hagymákat felszedni, és a helyükre egynyári növényeket ültetni.


A felszedett hagymákat osztályozzuk, nagyság és szín szerint és helyezzük el őket száraz árnyékos hűvös helyen akár egy újságpapírba csomagolva. Fontos hogy száraz helyre tegyük el őket, mert egy nedves dohos pincében őszre már teljesen szétrohadnak a hagymák.
Majd ősszel újra kiültethetjük őket a kertbe, szintén szín és hagyma méret szerint. A kisméretű hagymák az első évben még nem hoznak virágot, így ezeket ősszel ültessük ki, de tavasszal ne hagyjuk őket virágba borulni, törjük ki a virágszárat így a növény a hagyma növekedésére fordítja az energiáját. Így évről évre egyre több tulipánunk lesz a kertbe, és mindez pénzbe sem kerül.


Számtalan színben ültethetünk tulipánokat kertünkbe, de ma már választhatunk papagájtulipánt, amelynek a széle rojtos, sőt cirmos vagy fekete tulipán is ültethetünk.
Ha tavasszal kapunk egy cserepes tulipánt, elvirágzás urán ne dobjuk ki a növényt, hanem a hagymát tegyük félre őszig, majd ültessük ki a kertbe vagy az erkélyre, így jövőre újra gyönyörködhetünk a tulipán szépségben.

Forrás: http://www.kertvarázsmagazin.hu



A Tulipán betegségei:

Gombabetegségek


A tulipán botritiszes betegsége (Botrytis parasitica)
Tünetek: legveszedelmesebb betegsége. A leveleken apró, ovális, vizenyős foltok láthatók. A foltokon szürke
bevonat (konídium tartó gyep) keletkezik. Száraz viszonyok között a foltok beszáradnak. A foltok a virágon is megjelennek. A párás, meleg idő kedvez a fertőzésnek. Járványt is okozhat. A hagymát is károsítja. Pikkelylevelei vizenyősek, rajta szürkés színű penészgyep található. 
Terjedés: beteg hagymagumó és növények.
A tulipán fuzáriumos betegsége (Fusarium oxysporum f. sp. tulipae)
Tünetek: legsúlyosabb gombás betegsége. A hagyma húsos pikkelylevelein besüllyedő, vizenyős, barna foltok keletkeznek, rajta fehéres színű penészgyeppel. A foltokon mézgacseppek figyelhetők meg. Sérülésen keresztül fertőz. 
Terjedés: a fertőzési forrás a talaj, a hagyma, a tárolás alatt gyorsan terjed, száraz múmia alakul ki.
Tulipánrozsda (Puccinia tulipae) 
Tünetek: a levélen ovális, koncentrikus körökben sötét és világosbarna rozsdatelepek fejlődnek, sárga udvarral. A fertőzött levél sárgul, majd elhal. A virágszáron és a virágon a tünetek hasonlóak. 
Terjedés: növényi maradványokon, a hagymákon telel. Légáramlattal és felfröccsenő vízzel terjed.

Kártevők

Szár-fonálféreg (Ditylenchus dipsaci)
Jelentőség: jelentős kártevő. A virágszár és a sziromlevelek rendellenesen fejlődnek, alakjuk torz, színük
sápadt, a virágszár meggörbül a virág oldalra néz. Belső élősködő, a kettévágott hagyma belsejében barnás, vagy szürkés elszíneződés jelentkezik. A tárolóban is károsít. Szabadföldön is képes a talajban áttelelni
Fejlődés: soknemzedékű faj.
Terjedés: szaporítóanyaggal terjed.
Talajlakó kártevők
Cserebogarak lárvája (Melolonthidae)
Pattanóbogarak lárvája (Elateridae)
Jelentőség: a pajorok és drótférgek a hagyma megrágásával az őszi, ill. a késő tavaszi időszakban a
felszedésig okoznak károkat. A drótférgek, a hagymatestbe lukakat fúrnak. A pajor, rágásával okoz kárt, amelynek a következménye a növény sárgul, majd elpusztul. A megrágott hagymák nem tárolhatók, tekintettel a rajtuk másodlagosan szaprofita szervezetek telepednek meg. Kártételük, leggyakrabban humuszban gazdag kerti földekben kiültettet, dísznövényeken jelentkezik. 
Legyek
Holdfoltos hagymalégy (Eumerus strigatus)
Hagymalégy (Delia antiqua)
Jelentőség: a hagyma legfontosabb kártevője. A légylárvák (nyüvek) a hagymafejbe fúrnak. Magvetés után
elpusztul a fiatal növény, csapadékos időben elrothad a károsított növényrész. 
Fejlődés: 2 (3) nemzedéke van.

Készletatkák
Gyökératka (Rhizoglyphus echinopus)
Virághagyma gyökératka (Rhizoglyphus callae)
Jelentőség: hagymás dísznövények földben lévő részén táplálkoznak. A virághagymában szabálytalan kis
járatokat rágnak, és abban a barna színű rágcsálók találhatók. A megtámadott hagyma virágszára rendellenesen fejlődik. A sérült hagymatesten, különböző gombák és baktériumok telepednek meg, és a megtámadott hagyma idővel rothadásnak indul, és elpusztul.
Fejlődés: változó nemzedékszám.
Tulipán levéltetű (Dysaphis tulipae)
Jelentőség: kizárólag növényházban, hajtatott tulipánon fordul elő, jelentős károkat ritkán okoz. A leveleken, fiatal hajtásokon szívogató levéltetvek kolóniát képeznek, a növény növekedését hátráltatják, és az általuk ürített mézharmat a leveleken ragadós bevonatot képez. 

Vírusterjesztők
 
Terjedés: behurcolt kártevő, rendszerint tulipánhagymákkal terjed.
Bundásbogár (Epicometis hirta) 
Jelentőség: a porzókat és a sziromleveleket rágja a virágban. A rovar márciusban, és áprilisban látható.
Napfényes időben aktív. 

Hagyma-levélatka (Aceria tulipae)
Jelentőség: tulipánon kis jelentőségű, annak ellenére hogy gyakran megfigyelhető faj. A tulipánhagyma buroklevelein apró pirosas pontok jelzik a kártevő szívásnyomait. A kihajtást követően a leveleken szívogat.
Fejlődés: határozatlan nemzedékszámú faj, tulipánhagymákon a tárolóban telel.