Az a fehér, lisztnemű bevonat, melyet az Erysiphe-családba tartozó gombák okoznak a növények zöld tagjain, főleg levelein.A lisztharmat első jele a levelek felszínén megjelenő fehéres, letörölhető bevonat, amelyek gyakran a levelek fonákján , a száron és a virágokon is megtalálhatjuk. A betegség legyengíti a növényt. A lisztharmatgombák valamennyien külső paraziták, azaz miceliumuk csupán a megtámadott növények bőrén terjed szét és szaporodik el, nem szövi át sohasem azok belsejét s csupán a felhősejtekbe bocsát egyes dudorokat u. n. szívókákat (haustoriumokat) a gazdanövény nedveinek szívására. A növények gombabetegségei közül talán a lisztharmat a legtöbbször előforduló. Nem pusztítja el a károsított növényt, de jelentős terméscsökkenést, minőségromlást okoz.
A lisztharmatok károsításának nagyságát jól mutatja az is,
hogy a legtöbb gombaölő vegyszert a lisztharmatbetegségek ellen használják.
A lisztharmat a szántóföldi növényeken is károsít, a búza és árpa leggyakoribb betegsége.A cukorrépa-lisztharmat csak a répán károsít, főleg a nagyon meleg, száraz időjárás idején, amikor a répa levele meglankad, tudja a legkönnyebben megfertőzni a növényt. A burgonyán kisebb károkat okoz, főleg a vegetáció második felében jelenik meg az állományokban. A szőlő leveleinek, hajtásszárának, termésének bőrszöveti sejtjein telepedik meg. Az erre hajlamos, és fogékony fajták fürtjein előfordulhat gyakran 80-100%-os károsodás is. A fertőzés jelenlétét és helyét fehér, lisztszerű, penészszagú fonalak mutatják. Gyakran megjelenik a levél színén (felső részén), és a fonákján is, ilyenkor a levelek pödrődnek és le is hullhatnak. A vesszőn a fertőzés helyét vörösesbarna foltok mutatják. A gomba elsősorban hajtások fejlődését gátolja, úgy, hogy a fertőzött részek bőrszövete nem tud növekedni, és felhasadnak, aminek következménye a komoly termékkiesés is lehet. A betegség leggyakrabban június vége, július elején, meleg, napsütéses, párás időben jelentkezik. Védekezésére kombinált vegyszerek használata javasolt, amelyeknek megelőző és regeneráló hatása is.
Megelőzés: érzékeny növényeket szellős helyre ültessük. A rózsát, és az orgonát a kert napos, száraz, oldalára ültessük.
Lisztharmatra különösen érzékeny növények: rózsa, lángvirág, rézvirág, orgona, borsó, fekete áfonya, uborka, almafa, szőlő.
