Ha beteg a leander


A leander pajzstetűt könnyű észrevenni, viszont ekkor már komoly károkat is okoz az egészségesnek tűnő növényeken. Amikor ilyet észlelünk, hamar védekezni kell ellene, mert gyorsan terjed.




Télen a takácsatka, nyáron a pajzstetű okozza a legtöbb kárt a leanderekben. A leveleken megjelenik a mézharmat, ettől ragadós, fényes felületűvé válik a levél. A mézharmat nem más, mint az apró állatok nyálának és ürülékének keveréke.
Első lépésként állítsuk a növényt – amennyiben van erre mód – a kádba, és langyos vízzel mossuk le jó alaposan a leveleket, hajtásokat. Szárítsuk meg a leveleket, majd ha már megszáradtak a levelek, akkor jöhet a vegyszeres kezelés is.

Figyeljünk az első jelekre! Tavasszal, amikor kikerül teleltetési helyéről a növényünk az udvarra, vizsgáljuk meg alaposan. A bimbók esetében előfordulhat ilyenkor, hogy besülnek, nem tudnak kinyílni. Ilyenkor a teljes növekedés lelassul, a levelek fakó színűek lesznek, sodródnak, lehullnak, és a felületükön megfigyelhető a már említett mézharmat helyenként feketésebb elszíneződéssel.




 Ettől függetlenül szabad szemmel láthatóak, ezért nagyító használata nélkül is könnyen azonosíthatók. Pajzsuk fehér vagy szürkésbarna, hosszúkás, lapos, és leemelhető a rovarról. (A teknőspajzstetűvel ellentétben, ahol nem emelhető le a rovarról a pajzs.) A pajzs alatt a rovar halványsárga, kerekded és középen kiszélesedő. A pajzstetű ragadós váladékot, mézharmatot termel ennél a fajnál is. Ez a mézharmat lecsurog az alatta levő levelekre, és máris látható az állat jelenléte akkor is, ha eddig nem vettük volna észre az apró kártevőt.

 

 Az elején említett mézharmat mellett sokszor feketés foltok jelennek meg, ami nem más, mint a korompenészgomba. ennek a gombafajnak értékes táptalaja a mézharmat, így a levelek felületén sötétszürkés-feketés elszíneződések is megjelennek.


Védekezés a pajzstetvek ellen:

De nem feltétlen kell mindjárt a permetezőt elővenni! Ha nem olyan nagy a növényünk, akkor manuális módszerekkel is eltávolíthatjuk ezeket a kártevőket, hiszen nem nagyon mozognak. Többféle módszer lehetséges, de mert a pajzstetvek erősen tapadnak a levelek aljára, ezért nem könnyű a munkánk. Van aki fogkefét vagy szivacsot használ a lekaparásukhoz, ami bizony elég macerás.
Egyszerűbbnek látszik fogni egy vödör tiszta vizet (de tehetünk bele lemosószappant, káliszappant, van, aki aloe verás  tusfürdőt ajánlott, ettől szép fényes lesz a levél). A lényeg az, hogy húzzunk a kezünkre egy ráfeszülő kötött kesztyűt, majd a vizes kesztyűs ujjainkat a tövénél megfogott levélen húzzuk végig. Ezt többször ismételhetjük, közben mindig öblítsük le a kesztyűs ujjainkat. Legyünk különös tekintettel a középső levélerek mélyedésére, ahol akár a körmünk élét is használhatjuk (persze nem okoz kárt a kesztyűn keresztül), mert ott telepednek meg leginkább a parányi, talán még szabad szemmel nem is látható kis pajzstetvek. Ennek a módszernek az is az előnye, hogy nem csak a levelek aljáról a tetveket, de a tetejéről a port is letakarítjuk és szép, tiszta leanderünk lesz.
Fokhagyma, csalán lé, dohánylé meg egyéb bio szerek  nem tartósan hatásosak a rendkívül szívós pajzstetvek ellen.
Lehet a boltokban kapni olajos permetezőszereket, mint a Vektafid, vannak tavaszi olajos lemosó permetek, mint az Agrol. Az olaj elzárja a tetveket a levegőtől és elpusztulnak, mivel mérget nem tartalmaznak, ez is bio módszernek számít. Én egyszer használtam, de többször nem fogom, félek, hogy nincs jó hatással a virágzásra.
Ha már permeteznünk kell, akkor a leggyakoribb és legkönnyebbnek látszó megoldás a felszívódó szerekkel történő permetezés. Ezek közül most a legalkalmasabbnak az Actara 25 WG nevű permetező szer látszik szakértők és tapasztalatszerzők ajánlásai szerint ( három permetezésnél többször nem ajánlják a rezisztencia kialakulása miatt). A termék nagy előnye, hogy belocsolva zárt térben is használható (10 liter vízbe egy zacskó, vagyis 4 gramm Actara, de van olyan vélemény is, hogy 5 liter vízbe tegyünk egy zacskónyi anyagot, nincs rá előírás, a tájékoztatóján sem a pajzstetvek, sem a belocsolhatóságuk nem szerepel, de a tapasztalat tökéletes bizonyíték), így ha az őszi permetezés nem volt elegendő, akkor a teleltető helyen is alkalmazhatjuk, ráadásul akinek nincs permetező felszerelése, az is sikerrel járhat! A Chess 50 WG és a Basudin 600 EV is felszívódó szerek, régebben leginkább a Bi 58-at használtuk, de nem tuti sikerrel, meg aztán csak engedéllyel szerezhető be. A szakirodalom még megemlíti a Mospilan 20 Sp nevű szert, melyet ugyancsak alkalmazhatunk öntözővízbe téve is, de permetezés esetén a nagyobb eredményességért Nonitot (tapadásfokozót) is ajánlatos hozzá keverni, és 10, 14 nap múlva ismételni. 

KOROMPENÉSZ:

A pajzstetvek másodlagos kártétele, hogy az ürülékükből létrejött édes mézharmat rácsurog a levelekre, majd ezen a ragacsos anyagon megtelepednek a korompenész gombái.  Ez végeredményben látszatra olyan, mint egy vastag, ragadós porréteg. Ettől a rétegtől nem tud a levél lélegezni és elszárad. Súlyosabb fertőzésnél le kell vágni a leveleket, vagy esetleg az ágakat. A korompenész létrejöttét a tetvek elpusztításával kell megakadályozni, ha nincsenek tetvek, nincsen korompenész sem. De ha mégis találkozunk vele, akkor a tetvek likvidálása után mossuk le alaposan a leveleket, amíg még érdemes.
A mézharmatra rájárhatnak a hangyák is, amiknek ez az édes anyag a kedvenc eledelük. A hangyák valósággal gondozzák a tetveket a táplálék reményében, sőt, masszírozzák ki belőlük az édes nedveket, minek következtében a tetvek még több nedvet szívnak ki a levélből.
 
LEVÉLTETVEK
  
A levéltetvek ugyancsak régi és állandó ismerőseink. Nagyon sok fajtájuk van, azt mondják, minden növénynek meg van a maga levéltetű fajtája. A leandereken a fekete és a zöld, de manapság leggyakrabban a narancssárga színű levéltetvek szeretnek megtelepedni. Sajnos valami okból nem tudom az elveszett képeket pótolni, de gondolom a levéltetveket mindenki felismeri, sajnos elég gyakori vendég kertészkedő körökben.
/védekezés a pajzstetvek ellen: forrás:http://leanderek.gportal.hu/gindex.php?pg=15736750