Egy árnyékot adó lombkorona, egy gyümölcsöt ontó fa vagy egy szép sövény többéves munka eredménye, amelynek alapjait most, októberben kell leraknod. Íme, a legfontosabb tudnivalók, hogy a drága pénzen megvásárolt növények és az ültetésükre fordított energia ne vesszen kárba.
Első lépés: a növényvásárlás
Akár cserjékről, akár gyümölcsfákról van szó, nagyon fontos, hogy jó minőségű növényeket ültess.
Egyre több helyen vásárolhatunk konténeres, azaz műanyag cserépben árult dísznövényeket, gyümölcsfákat. Ennek köszönhetően egész évben, kivéve, ha a talaj fagyott, ültethetsz növényeket. Mégis érdemes ilyenkor ősszel, lombhullás után fát ültetni, mivel olcsóbban, többféle faj közül választhatsz.
Keresd fel a legközelebbi kertészeti árudát vagy faiskolát, ahol nemcsak a növényfajokat ismerik, hanem lakóhelyed éghajlati és talajadottságait is.
Ősszel sose vásárolj fűtött áruházakban, hiszen kiültetéskor a hirtelen hideg végzetes lehet a növény számára.
Akár konténeres, akár szabadgyökeres növényt választasz, vásárlás előtt mindenképp vizsgáld meg a gyökerét. Ha cserépben van a növény, nyugodtan húzd ki a földlabdát, és csak akkor indulj a pénztárhoz, ha sok földet látsz a gyökerek között. Ha a föld már alig látszik, az azt jelenti, hogy a növény túl sokat várakozott, kiültetéskor valószínűleg nem fejlődik majd megfelelően. Az is rossz jel, ha a facsemeték már megvásárláskor kiszáradtnak tűnnek, vagy gyökérzetük töredezett. Nézd meg, hogy az oltáshely beforrt-e, és ellenőrizd, hogy a növénynek van-e elegendő apró gyökere.
Amikor a frissen vásárolt növényt hazavitted, a gyökérlabdát állítsd vízbe, mert ilyenkor a gyökerek kedvükre teleszívhatják magukat vízzel.
Második lépés – a talaj előkészítése
– Már növényvásárlás előtt érdemes a fák számára kiásni az ültetőgödröket, hogy az október közepétől esedékes ültetésig kellően leülepedjen a talaj – javasolja Zsilinszky Pál, az Ötvenentúl.hu kertészeti szakértője.
Az ültetőlyuknak általában 30 százalékkal kell nagyobbnak lennie a gyökérlabda átmérőjénél. –Ha erősen homokos, agyagos, vagy bármilyen egyéb, de erősen tömött talajunk van, ne sajnáljuk a fáradságot a nagyméretű gödörre – figyelmeztet Zsilinszky Pál. – A szakkönyvek 100–140 cm hosszúságú és szélességű, valamint 60–80 cm mélységű gödröket javasolnak. A lehetőségek közül a talaj minősége alapján válasszunk!
Nagyon fontos, hogy a növény helyét tápanyagban gazdag talajjal béleljük ki. Már ásáskor érdemes a legjobb minőségű humuszos talajt külön tenni. Ezt keverjük össze trágyával, komposzttal, vagy a kertészetben javasolt növényfölddel.
– Nem az a lényeg, hogy mit használunk, hanem hogy elegendőt! – mondja Zsilnszky Pál. – A kiásott földhöz akár egy-két talicskányi érett marhatrágyát, komposztot is keverhetünk. Szegényebb talajhoz – gyenge homok, erősen agyagos, szikes talaj – sokkal többet adjunk, mint a jó minőségűhöz. Fontos, hogy a félérett trágya és a műtrágya ne kerüljön közvetlenül a gyökerekhez, mert kiégetheti. Kiegészítésül adhatunk foszfor- és káliumtartalmú műtrágyát, de ez nem annyira lényeges, mint a szerves anyag, amely 2-3 évig folyamatosan adja le a tápanyagot, évtizedekig javítja a talaj nedvességmegőrzését, megköti és ezáltal nem engedi lemosódni a tápanyagokat, csökkenti a savanyodást és más káros folyamatokat.
A talaj szervesanyag-tartalmát jól mutatja a gilisztaszám. Ha nem találunk néhány négyzetméteren belül ásómélységben egyet sem, akkor feltétlenül adjunk nagy adag szerves anyagot!
Nagyon fontos még, hogy a gödör talajából szedjük ki az évelő gyomnövények gyöktörzseit, mert ezek meglehetősen mélyről is kihajtanak. Legveszedelmesebbek a zsurló, a tarack, a mezei aszat és az apró szulák.
Harmadik lépés – növényültetés
Ha a gödörrel elkészültél, a beáztatott növényt emeld be az ültetőgödörbe: a gyökérzetnek kényelmesen el kell férnie benne. A túl hosszú szálakat és a sérült gyökereket vágd vissza. Ezután töltsd meg az ültetőgödröt a tápanyaggal dúsított talajjal, majd alaposan locsold be, hogy a víz bemoshassa a gyökerek közé az apró talajszemcséket.
Figyelj arra, hogy a növény ne süllyedjen mélyebbre a talajban, mint ahogy a faiskolában állt.
– Miután ültetéskor a gyökerekhez elegendő föld került, taposd meg, majd iszapold be egy vödör vízzel, és ha a talaj beitta, temesd be, de ekkor már ne taposd meg. Őszi ültetéskor nyugodtan kupacold fel, tavasszal viszont inkább tányérozd ki a talajt a rendszeres öntözés elősegítéséhez – javasolja Zsilinszky Pál kertészmérnök.
Negyedik lépés – támasz
Ültetés után ne feledkezz meg arról, hogy a háziállatok vagy az időjárás könnyen kidöntheti a facsemetét. A magasabb fák mellé elég egy fakaró, amelyhez nyolcas alakban érdemes a növény törzsét hozzákötni. A kötözésre és a kötöző anyagra külön fordíts figyelmet, mert könnyen sebet ejthetsz vele a fa kérgén. Ha szeles helyre ültetted a növényt, jó két-három oldalról támasztókarral bebiztosítani a fát.
Hozzávetőleg két év alatt terebélyesedik ki annyira a növény gyökérzete, hogy saját lábon is biztonsággal megálljon.
Ötödik lépés – utógondozás
– Ültetés után a fát bátran metszd vissza, gondolj arra, hogy a gyökerei nagy részét elvesztett növénynek nem lesz elég energiája minden rügyét kihajtani. Ezért a törzsmagasság feletti 4-5 oldalágat és a függőleges sudarat metszd vissza a felére, a többit tőből távolítsd el. A vesszők legvégső rügye nézzen a talaj felé – javasolja Zsilinszky Pál.
A frissen ültetett fás szárúak alatt ugyanakkor az első években hagyd szabadon a talajt, hogy más növények ne jelentsenek konkurenciát a növendék fa, cserje számára.
Időnként szórd meg a bokrok tövét mulccsal, mert az nedvesen tartja és a gyomnak sem ad esélyt.
Forrás:http://www.elet-kozosseg.net
