Mary-bea
Szaporítás tőosztással
Az elvirágzást követően, de még a hajtásnövekedés kezdete előtt
használhatjuk ezt a szaporítási módot. Általában 2-3 évenként kerülhet
rá sor.
Nagyon fontos, hogy tisztán dolgozzunk és csak az arra alkalmas, fejlett, több éves növényeket szaporítsuk.
Általánosan érvényes szabályok a következők:
- Fertőtlenített vágóeszközök használata.
- A könnyen törő léggyökerekkel való óvatos bánásmód.
- A tőosztott növények sebfelületeit kezeljük faszénporral.
- A beültetés előtt a közeget alaposan nedvesítsük meg.
- A szaporítás után a növényeket az első néhány hétben meleg, világos, de nem napos helyen tartsuk.
- Kerüljük az öntözést, helyette naponta egyszer párásítsunk.
- Se szerves-, se szervetlen trágyát ne használjunk.
Az elágazás nélküli (monopodiális) orchideák szaporítása:
Mivel ezek az orchideák felfelé nőnek, várjunk addig, míg növények a
szaporítandó részen legalább két léggyökeret fejlesztenek. Bizonyos
fajok (Phalaenopsis nemzetség) sarjakat nevelnek, amelyek a kellő
mennyiségű léggyökér megjelenése után szintén jól használhatóak
szaporításra.
Az elágazással növekedő (szimpodiális) orchideák szaporítása:
Ezen orchideák hajtástengelye vízszintesen nő, álgumókat képeznek.
Szaporításuk gyöktörzsük feldarabolásával történik. Ügyeljünk arra, hogy
mindegyik darabon legalább két-három álgumó vagy leveles hajtás legyen,
mert csak így biztosított a sikeres továbbfejlődés. A vágási
felületeket itt is hagyjuk kissé szikkadni, hogy a kórokozókkal szemben
ellenállóbb legyen a növény a beültetés után.
Lehetőség van arra is, hogy a tőosztást az eredeti cserépben végezzük,
ilyenkor a gyöktörzs átvágása után néhány napig ne öntözzünk, majd 4-6
hét elteltével ültessük át új növényeket.
Szaporítás magvetéssel
Leginkább csak a nemesítésben van jelentősége, szobai körülmények között
nagyon nehezen végezhető. A sikeres megporzás után a orchideák virága
hamar elszárad, a növény elveszti díszítőértékét. A magvetéssel történő
szaporítás nehézségét az okozza, hogy az orchidea-magvaknak – más
magokkal ellentétben – nincs táplálószövetük, ezért a természetben a
csírázáshoz szükséges tápanyagokat az élőhelyükön található talajlakó
gombáktól kapják.
Ültetőközegek orchideák részére
Mivel a legtöbb orchidea fán él ezért az ültetőközegnek ezt a körülményt
kell utánoznia, tehát nagyon jó vízáteresztő-képességgel kell
rendelkeznie.
A forgalomban lévő közegek rendszerint durva rostos tőzegből,
fenyőkéregből állnak. A kéreg szerkezeti stabilitásának érdekében
mindehhez ásványi komponenseket (perlit, tufa, tégla, agyaggranulátum,
hungarocell) és néha kavicsot, homokot is kevernek. A káros mikrobiológiai folyamatok megakadályozására gyakran faszenet is raknak a
földkeverékbe. Tápanyagokat nagyon kis mértékben vagy nem tartalmaznak,
mivel felhalmozódó tápsókra az összes fán élő orchidea érzékeny. A
felhalmozódás elkerülése érdekében kéthavonta tíz percre állítsuk
langyos vízbe kosarukat, hogy a felesleges tápanyagok kimosódhassanak.
Ha rendelkezésünkre állnak az alábbi anyagok, magunk is készíthetünk földkeveréket az orchideák számára.
Ültetőközeg fán élő (epifiton) orchideák részére:
2 rész fenyőkéreg
1 rész hungarocellpehely, perlit stb.
½ rész érett kerti komposzt vagy általános virágföld
½ rész faszén
Ültetőközeg talajlakó (terreszter) orchideák részére:
2 rész fenyőkéreg
1 rész savanyú tőzeg
1 rész érett kerti komposzt vagy általános virágföld
1 rész homok
_____________________________________________________________________________
Amit a Phalaenopsis-ról tudni kell
Hazájuk Délkelet-Ázsia. Többségük epifita életmódú, gyökereivel a fák
lombkoronaszintjében megtapad a fa kérgén. Nem élősködők, táplálékukat
fotoszintézissel állítják elő. Alkalmazkodtak a tápanyagszegény
környezethez, a vizet pedig a gyakori esőzések biztosítják. Gyökereik is
asszimilálnak, mint sok más orchidea-félénél. Tibetben él olyan
Phalaenopsis is, amelyik levéltelen, és szaprofiton (korhadéklakó). A
nemesítés alapja a fehér, kerekded virágú P. amabilis volt. Később a P.
stuartiana és a többi faj fokozatos bevonásával újabb fajtákat
nemesítettek. Jelentősek a Doritis nemzettséggel keresztezett hibridek
is.
A kereskedelemben kapható orchideák közül a Phalaenopsis-ok tarthatók
talán a legkönnyebben az ember számára is kellemes, egyenletes
hőmérsékletű helyen. Vegetatív növekedésük elsősorban a nyári félévben
jellemző, de lehet folyamatos is. Virágzási időszakuk pont fordítottan, a
legtöbb fajtának a téli időszakban van. Legnagyobb választékban
november és április között kínálják őket a boltokban. Tartós
virágzásúak, és ha a virágszárról csak a levirágzott szárrészt
távolítjuk el, a rajta lévő rügyekből más időszakban is újabb virágok
fejlődnek.
Milyen fajták kaphatók?
Nagy választékban kaphatók, köszönhetően a mindig megújuló, folyamatosan
változó nemesítési irányzatoknak. Volt, hogy a hosszú szár, a nagy
virág, a fehér szín volt a cél. Létrehoztak világos és sötétebb
árnyalatú rózsaszín, sárga, zöldessárga, csíkozott, színes erezetű,
lekerekített, vagy éppen csillag alakú virágokat. A virágok és a szár
mérete is változó. Van olyan, amelyiknél a virágszár már a fővirágzáskor
is elágazó. Az újabb fajták között akár barnás árnyalatúak is lehetnek,
és egyre többször látni olyat is, amelyiken a szirmokon szőrözöttség,
szemölcsszerű kitüremkedés figyelhető meg.
Csak a boltban szép...
Egyre többen vásárolják őket, de a hazavitt növények közül sajnos sok
elpusztul. Ezt megelőzendő, alaposan figyeljük meg, mennyire egészséges a
tő. A levelek normális esetben kemények, merev tartásúak, bár
hajlításra nem törnek meg. A gyökerek-ha kevés is van-, szárazon
szürkésfehér, nedvesen zöldes árnyalatúak. Amikor növekedésben vannak, a
végük 1-2,5 cm hosszan elkeskenyedő, világoszöld, vagy vöröses. A
kifejlődött gyökérvég lekerekített. Ha ezek nem igazak a kiszemelt
növényre, meg kell találni az okot. Rendszerint csak kezelési hiba, amit
könnyen helyrehozhatunk.
Vízhiány
Az első jel, amit legkönnyebben észre vehetünk, amikor a levelek lógnak.
Ennek jó esetben csak az az oka, hogy késik az öntözés. Ilyenkor a
gyökérzet egészséges, az ültetőközeg természetesen-száraz. Nincs más
dolgunk, mint öntözni, és amíg rendbe jön, párás helyre tenni a növényt.
Hiányában a célnak megteszi egy nejlonzacskó, amibe lecsöpögés után
belehúzzuk a cserepet. A száját kössük be, legfeljebb a virágszár
maradjon szabadon. 3-10 nap múlva a Phalaenopsis újra a régi.
Túlöntözés
A lankadt levél lehet túlöntözés következménye. Ekkor a gyökerek
megpuhultak, és sárgásak. A túlöntözött növényt legjobb, ha kivesszük
óvatosan a cserepéből, megvizsgáljuk, hogy a teljes gyökérzet elhalt-e?
Eltávolítjuk az elpusztult részeket, és visszaültetjük
feketefenyőkéreg-zúzalékba, vagy az eredeti közegébe. A virágokat vágjuk
le. A nyirkos közeget csak akkor öntözzük újra, ha kezd kiszáradni. Ez
esetben feltétlenül zacskózzunk. Meleg, világos helyen, fejlettségi
állapottól, fejlődési fázistól függően 1-6 hónap alatt regenerálódik a
tő. Teljes gyökérpusztuláskor sajnos kis esély van a sikerre.
Csigajárás
A levelek árulják el először a csigák jelenlétét. Akkor gyanakodhatunk
rájuk, ha a legfontosabb öntözési szabályt, hogy a közeg mindig nedves
legyen, kiszáradás és vízben állás nélkül, betartjuk, és mégis kókadt a
növény. Leginkább házas, 3-5mm-nél nem nagyobb, barna vagy fekete csigák
károsíthatnak. A gyökereket, elsősorban a növekvő gyökérvéget, vagy a
tőből frissen hajtó virágszárat fogyasztják. Nem nehéz tőlük
megszabadulni, de folyamatos odafigyelés szükséges. Merítsük vízbe a
cserepet egészen a tetejéig. Az állatok felmásznak a cserép szélére, a
felső gyökerekhez, és az alsó levelek tövébe. Nagyon nehéz őket észre
venni, sokszor megbújnak a levelek között. Maradéktalanul úgy
gyűjthetjük össze a csigákat, ha néhányszor ismételjük a fenti módszert,
legcélszerűbb az öntözésekor.
Nincs elég gyökér
Megfelelő öntözés mellett, és kártevőktől mentes ültetőközegben is
lehetséges, hogy a növény kókad. Öntözés után valamelyest javul az
állapota, de ez átmeneti. Egy idő múlva a kinyílt virágok szirmai sem
feszülnek ki. Valószínűleg kedvezőtlen a gyökérzet és a lombozat aránya.
Ilyenkor üvegházban, vagy a már említett zacskóban, mivel a magas
páratartalom miatt a párologtatás lecsökken, megszűnnek a tünetek. Pár
hónap múlva, mikor a gyökérzet kellően kifejlődik, a normális
lakókörnyezetben is jól érzi magát a Phalaenopsis.
Túltáplálás
Gyökérpusztulást, levélfoltosodást okozhat a túlzott műtrágyázás. A
gyökerek érzékenyek a felhalmozódott tápsókra. Megelőzhető, ha a
tápoldatot csak nagy hígításban alkalmazzuk, és levéltrágyaként. Így is
felvehető a növény számára a szükséges tápanyag.
Mi van a páratartalommal?
A Phalaenopsis szobai nevelése nem megoldhatatlan. Aki kitartó és
odafigyel, az a második, harmadik próbálkozás után nem vall kudarcot. A
növény tartásának egyetlen, egy átlagos lakásban nem adott feltétele a
magas páratartalom. A tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy az erős,
bőséges gyökérzettel rendelkező töveknek ez sem gond. Sokan nevelik
mindenféle párásító módszer nélkül sikerrel, még panelházak száraz
levegőjében is, ezt az egyik legszebb virágú szobai cserepest.
(forrás: www.kertpont.hu)
Sparkell
Delight
Cymbidium Sylvi amiller
Cymbidium vian artranguille
Cymbidium3
forrás:http://www.flowerpictures.net/orchids/cymbidium/cymbidium