A földieper szaporítása és őszi gondozása házikertekben

Szaporítás indákról
A földieper (szamóca) a nyár végén fejleszti ki következő évi termőrügyeit, így fontos e növények nyárutói-őszi gondos ápolása.

Az első termőév során -közvetlenül a termésérést követően- a földieper önmagát szaporítja és indákat nevel. Ahol azok elérik a földet ott meggyökeresednek és őszre fejlett szaporítványt nevelnek. Ha a feltételek kedvezőek, az indák még tovább terjednek és akár 2-3 további szaporulatot is létrehozhatnak. A gyakorlatban legjobb utóbbiakat eltávolítani, hogy az első szaporulat megerősödhessen. Kevesebb, de erős gyökérzetű szapórítvány -már csak a későbbi helykihasználás miatt is- többet ér mint sok gyenge gyökérzetű.

A telepítés időpontja a termesztés módjától függ, saját szaporítványokból többnyire a nyár derekára esik, ami nagy körültekintést igényel. A felszedett szaporítóanyagot még aznap el kell ültetni végleges helyére vagy egy erősítőiskolába és naponta többször kell öntözni. Vizes újságba csomagolva a palánta esetleg egy-két napig tárolható.

[Palántanevelésre szakosodott kertészetek az új szaporulatot korán felszedik és erősítő iskolákba ültetik át. Ideális, tápdús környezetben azok az őszre jobban megerősödnek mint az eredeti helyükön, a '1etermett', kilúgozott ágyásokban. A megerősödött palánták azután még az ősszel vagy kora-tavasszal végleges helyükre kerülhetnek.
A 0 fok alá hűtött palánták az ősszel kerülnek a hűtőházba, ahol megnyújtott telet kell átvészelniük amíg kiültetésre kerülhetnek.]

Első képünk egy leválasztásra már alkalmas -a nyár közepén- indáról gyökeresedett szaporulatot mutat. Az ilyen -gyenge- gyöjkérzetű palánta őszig még vagy végleges helyére ültetve, vagy erősítő iskolába telepítve, további erősítlésre szorul.
  Talajigény

A földieper a termőtalajt illetőleg nem túlságosan igényes. Mint eredetileg erdei gyümölcs inkább a laza, homokos, mint sem a nehéz, kötött talajt kedveli. Fontos, hogy a talajban elegendő tápanyagot találjon és az ne száradjon ki (amint az erdei talaj sem teszi azt).
A száraz, homokos talajt telepítés előtt feltétlen fel kell tölteni komposzttal vagy más organikus tápanyaggal, hogy a palánták gyökereztetése sikeres legyen.
A szamóca gyökerei a talaj felszínéhez közel helyezkednek el. Ültetéskor feltétlen vigyázzunk arra, hogy a hajtásközpont a talaj felszíne felett maradjon. Teljesen helytelen tehát az olyan ültetés, ahol később csak a levélszárak nyúlnak ki a talajból.

A nedvesség megőrzése érdekében legjobb a területet mielőbb mulcsóval (pl. fűkaszálékkal) takarni. A termésérést megelőzően lehet a már részben lebomlott mulcsót felfrissíteni, esetleg szalmával kiegészíteni.
Mulcsózás helyett lehet az egész területet vékony fekete fóliával is fedni. Ez szintén megtartja a nedvességet, gátolja a gyomok fejlődését és tisztán tartja az érő szemeket.
Tenyészedényes termesztés
Amennyiben műanyag kertészeti eszközöket is igénybe veszünk, egyszerre több termesztési előnyt is megvalósíthatunk. 5-6 literes, kerti komposzttal töltött tenyészedényekben pl. 3-3 palánta gyökérzete elfér, lombozata és gyümölcsei pedig kihajolhatnak az edényből (képünk). Ennél a technológiánál:

- a tenyészedényekbe juttatott komposzt jobban érvényesül mint a szabadföldbe juttatott
- (csöpögtető) öntözésnél a kijuttatot vízmennyiség szintén jobban érvényesül
- a fekete tenyészedények a föld felett tavasszal hamar felmelegednek
- az ültetvény termőterülete változtatható, áthelyezhető, a télutón pl. hajtatóberendezésbe vihető
- a gyümölcs éréskor nem ér a földre, tiszta marad és nem rothad

A merevfalú, vödöralakú tenyészedények előnye a nagyobb űrtartalom mellett a kiszáradás kisebb veszélye.
A szamóca felszínközeli gyökérzete miatt -állandó csöpögtető öntözés esetén- sokkal kisebb gyökérterület is elegendő. Üvegházi hajtatásnál vízszintesen lefektetett 6-8 literes tőzegkeverékes zsákokba ültetnek 4-6 palántát, hasonló előnyök, de (a komposzttartalék helyett) állandó tápoldatcsöpögtetés mellett. Utóbbi módszer házikertekbe nem való a tápoldat-csöpögtető berendezések költségei miatt.
Az itt ajánlott módszer a komposztban lebomló tápanyagokra épül és csak ritkán igényel azon túlmenő tápanyagutánpótlást. Ugyanakkor a termesztőedények tápanyagtartaléka legkésőbb két termőév alatt kimerül.

Baloldali képünkön egy Elsanta állomány látható három, erősítő iskolából kikerült tővel vödrönkint. Alábbi képünkön a korai Elvíra fajta látható termő állapotban, egyetlen tővel 5-literes, vékonyfalú tenyészedényben.
Fagyok, kártevők, betegségek

Télire a szamóca 'visszahúzza' leveleit és rövid-nyelű lombozattal takarja a tő érzékeny középső részét. Hótakaró esetén ez a fagyvédelem többnyire elegendő, de erősebb, hó-nélküli lehülésekkor kevés lehet. Érdemes ezért a szamócaültetvényt télire laza lombtakaróval vagy átlátszó lyukacsos fóliával fedni. Utóbbi a tavaszi korai beindulást is elősegíti, de a virágzáskori fagyvédelemre nem elegendő. A virágok ugyanis már -1 foknál megfagynak.

A fajták fagy- és betegségérzékenysége eltérő. Fontos a termesztést ellenőrzötten vírusmentes szaporítóanyaggal kezdeni valamint az, hogy a növények bőséges organikus tápanyag és vízellátás mellett növekedhessenek.

Két termőév után érdemes az állományt teljesen lecserélni, úgy a szabadföldön mint a tenyészedényekben. Ehhez magunk nevelhetünk szaporítóanyagot elsőéves tövek indáiról.
Nagybani termelők sokszor évente cserélik az állományokat és nagy gondot fordítanak vírusmentes szaporítóanyag beszerzésére.]

Gombabetegségek közül leginkább az éréskori rothadás (botrítisz) jelenthet veszteséget, de ez a bogyók 'légies' elhelyezkedése esetén elkerülhető.
Az állati károsítók közül -a szerző gyakorlatában- ilyenkor a madarak és néha a mezei egerek dézsmálják leginkább az érő termést. Az elsők ellen a hálóval fedés, utóbbiak ellen pl. a tenyészedényes termesztés nyújt védelmet.]
Fajták
Eredetileg Európában csak a különleges zamatú erdei szamóca volt honos és ismeretes. A mai nagyobb, 'ananász' fajták eredete Észak és Dél-Amerika. Ezekből nemesítették és nemesítik ma is a legkülönbözőbb új fajtákat. Míg Magyarországon hagyományosan a piros-húsú, lekvárkészítésre is alkalmas fajták ismeretesek (Senga Sengana, Gorella, valamint a magyar Fertődi 5, Kortes, stb.), a kora-tavasszal déli országokból vagy nyugati üvegházakból nagy-szemű, belül fehér-húsú, kemény, jól szállítható, de többnyire íztelen fajtákkal találkozunk (Elsanta, stb.).

Amennyiben a nyár végén vagy ősszel látunk friss szamócát a gyümölcsárusoknál, azok vagy frigó, azaz hűtőházi tárolással késleltetett, majd onnan pl. a nyár közepén kiültetett és 6-7 hét alatt termő, de rendkívül öntözésigényes természtésből származnak, vagy pedig kétszer-termő fajtákról (Ostara, stb.).
A kétszer-termők kezelése frigókénál lényegesen egyszerűbb. A későbbi nagyobb bogyók érdekében szokás ezekről az első termés virágjait eltávolítani. Így végül ezek a tövek is csak egyszer teremnek, de nagy bogyókat szüretelhetünk azokról.
[Az átlag vevő -mint ismeretes- kizárólag a gyümölcs külseje, tisztasága, csomagolása és tálalása szerint vásárol. Ezt ma már jól tudják a termelők is.
Éppen ezért marad szerepe a házi-kertben a különleges fajtáknak, mint pl. a rendkívül aromás, zamatos, de kisszemű, sötétpiros "Frau Mieze Schindler" különlegességnek.]
Hajtatás
Déli országokban mint pl. Spanyolországban a korai fóliás hajtatás már évek óta óriási területeken folyik. Hollandiában a fűtött vagy fűtetlen üvegházi hajtatás terjedt el leginkább. Az üzemi hajtatóberendezésekből származó gyümölcsöket szinte kizárólag friss fogyasztásra termesztik, éppen ezért azok ízletes csomagolásban tálalva kerülnek a piacra.
  Házi-kerti fóliaalagutakban vagy fűtetlen fóliasátrakban 2-3 hetes éréselőnyt lehet elérni. Ezek a hajtatóberendezések segítenek a virágzáskori fagyok valamint a későbbi madárkárosítás ellen is.
Minden hajtatásnál problémás a virágok tökéletes beporzása, mert a tökéletlenül beporzott virágokból csak apró és torz termés fejlődik.
Kerti hajtatókban -ha a szellőztetés nem elegendő- a kézi beporzás puha tollseprőkkel eredményes szokott lenni. Nagyüzemekben a beporzást a már korataszvatól a hajtatókba telepített méh- vagy poszméhcsaládok végzik.forrás:http://ujmagyarevezred.nl/ume-269.html

Sárgabarck hatásai

Elkerülhetjük a rákbetegségek kialakulását!


World Without Cancer című kötetében az amerikai Edward Griffin leleplezi a titkot a B17 vitaminról, amelyet a gyógyszeripar régóta próbál eltitkolni és amely rákölő hatásáról már éve óta tudni lehet. Már bizonyított tény, hogy a B17 vitamin, más nevén laetril hamar megöli a rákos sejteket. A szerző több információt is leleplez a rákgyógyításról köszönhetően a B17 vitaminnak, és felteszi a kérdést “Miért nem használja a hagyományos orvoslás ezt a vitamint?”

Griffin szerint a B17 vitamint azért nem használják a hagyományos orvoslásban, mert a gyógyszeriparnak nem érdeke meggyógyítani az embereket. Évente több milliárd dollárt költenek kutatásokra és a rák kezelésére, ugyanakkor több milliárd dollárt azokra a gyógyszerekre, amelyek felveszik a rákkal szembeni versenyt. Ezek fényében a B17 vitamin eltusolása gazdasági lépés a gyógyszergyártók által uralt világunkban.

A B17 vitamin leginkább a kajszi magjában található. Jótékony hatását már ezelőtt 35 évvel bizonyították. A Második Világháborúban, Dr. Max Gersonsikeresen alkalmazta ezt a vitamin páciensein.

A B17 vitamin a kajszi, a mandula, a meggy, körte, szilva és az alma magjában található, de van belőle a lenmagban és szőlőmagban is.

Jelenlegi életvitelünk során rengeteg fehérlisztet, cukrot, olajat és félkész ipari terméket fogyasztunk, míg az organikus, természetes élelmiszerek egyre ritkábbak az étrendünkben. Nagyszüleink még fogyasztottak ezekből az ételekből, ez is azt bizonyítja, hogy az ő idejükben ritka volt a rákbetegség, anélkül jutottak hozzá a vitaminokhoz, hogy tudatosan tudták volna, épp a betegségektől mentik meg magukat.

A B17 vitamint ezelőtt 35 éve betiltották a rákbetegség kezelése esetén, annak ellenére, hogy sokan úgy tartják ha minden nap fogyasztunk ezekből a vitaminokból, elkerülhetjük a rákbetegségek kialakulását.

A szerző szerint az amerikai gyógyszergyártól hatalmas nyomást gyakoroltak a hatóságokra, így azok illegálisnak titulálták azokat a készítményeket, amelyek a B17 vitamint tartalmazták. Sőt, sok esetben azt a pletykát terjesztették, hogy a kajszimag ciánt tartalmaz, így megmérgezheti azt, aki fogyasztja. Az igazság az, hogy eddig senki sem halt meg a kajszimagtól, még akkor sem ha nagy adagban fogyasztott kajszimagot vagy mandulát, írja Edward Griffin könyvében. [Webhir.com]
Bőrápolás

A sárgabarack magas vitamintartalmának köszönhetően a húsából készült pakolás rendkívül jó bőrápoló.



Segít a pattanások elleni harcban, javítja a bőr tónusát, selymessé varázsolja a felületét, és még az öregedést is késlelteti.

Magas víztartalma miatt jól hidratálja és méregteleníti a bőrt. A magjából kivont olajat kozmetikumok alapanyagaként és arcmasszázshoz is használják.

A benne található antioxidánsok miatt igazi elixír az arcnak és a dekoltázsnak egyaránt. Nemcsak pakolásként, hanem belsőleg fogyasztva is kifejti jótékony hatásait: ha rendszeresen eszel sárgabarackot, az látszani fog a bőröd minőségén.

A benne található béta-karotin segítségével hozzájárul az egyenletes, szép barnuláshoz is, ugyanúgy, mint a sárgarépa vagy a sütőtök – ám nem szabad túlságosan sokat fogyasztanod belőle, mert az a bőr sárgás elszíneződéséhez vezethet.
http://www.femina.hu/csajvilag/sargabarack_hatasai

Szőlőmag

A szőlőmag kivonat segítséget nyújthat különböző egészségügyi problémák kezelésében. Ez a kivonat egy erős antioxidáns, amely többféle előnyös módon válhat a szervezet hasznára. A szőlő magjában lévő procyanidin nevű anyag javíthatja az erek rugalmasságát, következésképpen csökkentheti az érelmeszesedés, a magas vérnyomás és a keringési betegségek kockázatát. Krónikus gyulladásoknál a  szőlőmag hatásos gyulladáscsökkentő, immunerősítő, érregeneráló, bőrregeneráló hatású.

A szőlőmagban található bioflavonoid védi és erősíti a sejtmembránt a szabad gyökök ellen. A szőlőolaj elsősorban keringési és érrendszeri problémákra, gyulladásra javasolt. A szőlőmag őrlemény inkább emésztési problémák, légúti panaszok, kismedence gyulladás kezelésére alkalmas. Szőlőmag lisztből pakolást is készíthetünk pattanásos bőrre.

 

Az öregedés gátló csoda: szőlőmag

Leginkább a nők ősrégi félelmei közé tartoznak a ráncok és a megereszkedett bőr, a káros szabad gyökök tevékenységének köszönhetően. Az elszaporodott szabad gyökök negatívan befolyásolják az egészséges sejtek működését, elősegítve ezzel az öregedési folyamatot. Ezt a folyamatot viszont késleltethetjük antioxidánsokkal.

Szervezetünkben az évről-évre végbemenő fizikai változásokat sajnos felpörgethetjük a rossz életmóddal, a helytelen táplálkozással és a káros szokásokkal.  Váltsunk egészséges életmódra, beleértve a megfelelő étrendet is, hogy lassítsuk az öregedési folyamatokat.  Szervezetünk számára előnyös lehet a szőlőmag kivonat sokféle módon történő alkalmazása és akár el is kerülhetjük a szervezetben fellépő egészségügyi problémákat.

A szőlőmag kivonatot gyakran használják pikkelysömör és allergia kezelésére. A szőlőmag kivonatban található flavonoidok, megakadályozzák az olyan allergiás reakciókat a szervezetben, amit például az ekcéma okozhat. A szőlőmag kivonata segítheti a szövetek normális működésének visszaállítását is.

A szőlő és a szem

A szőlőmag kivonat gyakran ajánlott makula-degeneráció kialakulása esetén, a szürke hályog ellen hatékony antioxidáns. A megerőltetett szem doktora, hiszen tanulmányok kimutatták, a hosszan tartó számítógép-használók körében, naponta 300 mg szőlőmag kivonat csökkenti a szemgyulladást, és a kontrasztlátó képesség is javulhat. A szőlőmag kivonat egy természetes antihisztamin, és jelentősen hozzájárul az immunrendszer normál működéséhez, egyike azon kevés antioxidánsoknak, amelyek segítenek megvédeni az idegeket. Továbbá:

• Megakadályozhatja a plakk kialakulását az artériákban.
• Javíthatja a mentális éberséget és segíthet megelőzni a szenilitást.
• Megakadályozhatja a fogszuvasodást
• Segít megelőzni a csontritkulást
• Enyhítheti a székrekedést

A szőlőmag kivonat antioxidáns hatása a C vitaminnál hússzor, míg az E vitaminnál ötvenszer erősebb. A szőlőmag kivonat nagy teljesítményű étrend kiegészítő, amit nem érdemes figyelmen kívül hagyni.

forrás:  http://impulsermagazin.com/hu/szolomag-kivonat-az-erek-a-bor-es-az-idegek-vedelmeben/

Cseresznye szüret

 Ősiben 2013. május 12.-én éjszaka a  természet  korán leszüretelte a cseresznye termés felét.

Füge

   A gyümölcsnek nagyon sok fajtáját ismerjük jelenleg, alapvetően két típus, a zöldre és a feketére érő füge létezik, de ezen belül sokféle variációval találkozhatunk. Annak ellenére, hogy a fügét évezredek óta ismerjük, a kutatások nem igazán törekedtek idáig gyógyhatásainak részletes feltárására. Néhány eredmény már több mint 40 évvel ezelőtt is ismert volt, a modern tudomány azonban még adós a füge hatóanyagainak és élettani hatásainak vizsgálatával. Külsőlegesen a fügéből kinyert lupeol nevű vegyület az egerekben hatásosan gátolja a bőrrák és más bőrelváltozások kialakulását, ami bizonyítja hogy már Ézsaiás korában is hatásos szerepe volt a bőrbetegségeknek.
Kis méretű 3 - 6 méter magas karakteres kis fa, mely a kertnek jellegzetes mediterrán hangulatot ad.
Levelei nagyok 18 cm átmérőjűek, 3-7 karéjosak, melyek dúsan borítják az egész növényt. Nagy és mélyen karéjos leveleivel szép, déli karaktert adó dísze lehet kertünknek.
Gyümölcse körte alakú 3-10 cm hosszú, különböző színű, sárgás-zöld, bronz, vagy sötét bíborvörös.
Vékony héj takarja a gyümölcshúst, amelyben 30-1600 apró mag található.

A füge eredeti hazája Kis-Ázsia, Szíria, Izrael, de ősrégi idők óta termelik Észak-Afrikában és Dél-Európában is, ahol olcsó néptáplálék, aszalják, és bort is készítenek belőle.

Fő termőhelyei jelenleg Franciaországban, Spanyolországban, Törökországban, Kaliforniában vannak. Dél-Bulgáriában és Jugoszlávia melegebb tájain koronás fákból álló ültetvényeket létesítenek belőle, sőt adott körülmények között el is vadul.

-15 °C-nál nagyobb hidegben ágai a földig lefagynak, de aztán mintha semmi sem történt volna, újra kihajtanak, elpusztíthatatlanok. Sajnos, egy lefagyás után csak három év múlva teremnek, feltéve, hogy újabb fagy nem éri őket. 


Metszése


A fügét hazánkban általában nem metszik. Ez nem baj, de a termés így kiegyenlítetlen. A füge egyszer termést hozott vesszői többé már nem teremnek. Rendszeres termést csak úgy kapunk, ha elágazások képzésére serkentjük, azaz sok egyéves vessző képzésére serkentjük a bokrot. A letermett kétéves vesszőket visszavághatjuk egy minél alsóbb helyzetű egyéves vesszőre, vagy tőből eltávolíthatjuk. A metszést rügyfakadáskor májusban végezzük, amikor látjuk, hogy a megmetszendő vesszőkön hol helyezkednek el a kis füge kezdemények.
Tartsuk minél alacsonyabban a termőrészeket, ezek jobban védhetők és a talaj visszasugárzott hőjét is jobban hasznosítják.
A füge augusztustól folyamatosan érik kb. 6 héten át. Csak éretten szedjük, mert féléretten leszedett  gyümölcse nem érik be. Frissen és befőttként is fogyasztható.

szaporítása

- Magvetéssel nem lehetséges, csak importmagból, mivel nálunk termő példányok nem hoznak csíraképes magot.

Fásdugványozás: Október végén - november elején a jól beérett vesszőkből készíthetünk közönséges vagy kalapácsos dugványokat és hideg-ágyba, üveg alá dugványozhatjuk azokat. Az eredés nem mindig jó, az is lehetséges, hogy az éretlen vesszők gyökeresednek, de a rügyek nem hajtanak ki.

Hajtásdugványozás: A beérőfélben lévő hajtásokból június-augusztusban készítsünk hajtáscsúcs és szárdarab dugványokat. Talkumporos IVS-el kezelve 4-6 hét alatt gyökeresednek, majd szaporítóágyba fagymentesen teleltetve a következő év tavaszán a szabadba vagy konténerbe ültethetők.
Vitaminforrás

Az érett, édes füge számos betegség természetes gyógyszereként használatos. Megoldást jelenthet prosztatabántalmakra, azonban telítetlen zsírsavai az emésztésre is jótékony hatással lehetnek. A népi gyógyászatban megfázás és gyulladások kezelésére is használják, azonban a legjelentősebb vértisztító hatása. A rostban gazdag gyümölcs éppen ezért remek kiegészítője lehet méregtelenítő kúrádnak, azonban a kezelés alatt a megfelelő folyadék beviteléről se feledkezz meg.

A bioaktív anyagokban gazdag füge segít szervezetednek kiválasztani a vérből a különböző méreganyagokat, azonban hogy mindez mielőbb távozhasson testedből, intenzív folyadékbevitelre lesz szükséged.

 
Fügesaláta

Ha igazán hatékony kúrát szeretnél, minden reggel egyél egy friss, érett fügét, vagy készíts finom fügesalátát !

 Fontos, hogy mindig csak friss gyümölcsöt fogyassz, a túlérett füge ugyanis hamar megromlik, és hatóanyagait is elveszti.

A füge számos vitamint tartalmaz. A B-vitaminok közül szinte valamennyi megtalálható benne, ami pl. Az idegi működésekre lehet jó hatással. Emellett az A-vitamin és elő-anyaga a béta-karotin, valamint E- és K-vitamin is viszonylag jelentős mértékben kimutatható benne. Ezek a vitaminok a látáshoz, az egészséges bőrhöz, valamint a normális véralvadáshoz szükségesek.

Székrekedés elleni hatás

Régóta ismert, hogy már néhány szem füge is hasmenést okozhat. Ezt a gyógyászatban is kihasználják, hiszen gyakran készítenek fügeszirup tartalmú hashajtó gyógyszereket. A füge hashajtó tulajdonsága egyrészt magas pektin tartalmának, másrészt magas cukortartalmának köszönhető. A pektin mint duzzadó rostanyag nem szívódik fel a bélből viszont vizet köt meg a székletben és ezáltal lazítja. A cukor szintén vizet szív a bélbe és hozzájárul a pektin hatásához. A kettő együtt első osztályú hashajtó hatást eredményez. Éppen ezért székrekedéssel küszködők számára a füge, vagy a belőle készült szirup természetes megoldást kínálhat.

Népgyógyászati felhasználás

A népgyógyászatban a fügét meghűlésre  gyomorsav túltengésre, prosztatagyulladásra, valamint szívbetegségek és májbetegségek kezelésére alkalmazzák. A fenti hatások tudományok módszerekkel mind-ezidáig nem bizonyítottak.

Szamóca

Története

Pedig a név némi további félreértésre is okot szolgáltat, ti. a fehér és fekete eper (Morus) azokon az út menti fákon terem, amelyek leveleivel valamikor a selyemhernyókat táplálták. A fekete epret viszont nem helyes szedernek nevezni, mert a szeder annak az indázó, többnyire tüskés növénynek a gyümölcse, amely az utak szélén parlagokon - és mostanában már a kertekben is - érleli a fekete, málnaszerű gyümölcsét.
A szamócának nagy jelentősége van az új kerttulajdonosok életében. Aki üres telekhez jut, az magától értetődően minél előbb akarja szüretelni az első gyümölcstermést. Ősszel el is ülteti a facsemetéket, amelyek azonban tavasszal még mindig nem terjedelmesebbek egy kopott nyírfaseprőnél, és csak 2-3 év múlva mutatják be első termésüket. Ezzel szemben a szamóca: augusztusban elültetik a palántákat, és tavasszal már szedik is a gyümölcsét. Korai termőre fordulása és kora tavaszi gyümölcsérése miatt nevezhetjük a kert üdvöskéjének, amelyről Csokonai így lelkesedik:

"Kedves szamóca! téged
Én - én az istennek,
S az istenasszonyoknak
Tennélek asztalára.
Sőt, csak beszélni tudnál.
És csókot adni mindjárt
Hasonlatos lehetnél
A Lilla ajjakához."

A szamóca a mérsékelt klímájú földrészeken mindenütt elterjedt. A mi erdeinkben és tisztásainkon az erdei szamóca (Fragaria vesca) sötétvörös, édes, igen zamatos gyümölcsei érnek. A nagy gyümölcsű fajtákat Észak-, illetve Dél-Amerikából származó ősöktől származtatják. Roppant sok fajtáját termelik, és ezek igen gyorsan váltják egymást; az újak miatt elfelejtjük a régieket.
A kertekben leggyakoribbak az egyszer termő, nagy gyümölcsű fajták, amelyek május végétől június végéig szüretelhetők. A hónapos szamócák a nyár derekától késő őszig teremnek, de gyümölcseik aprók. Valamivel nagyobb a mosusz szamóca igen zamatos gyümölcse. A folyton termő szamócák gyümölcsei nagyok, és a nyár eleji, első nagyobb termésüket követően még többször érlelnek gyümölcsöt.

Termesztése

A szamócának többféle termesztési módja ismert, ezek közül csak azt az egyet ismertetem, amely házikerti körülmények között a legjobban bevált. Persze számos, ettől eltérő variációra, módosításra nyílik lehetőség a helyi körülményeket figyelembe véve.
A szamóca legjobban a homokos vályog- és a barna homoktalajt kedveli, de megél minden közömbös kémhatású talajon, ahol bőséges tápanyaghoz és vízhez jut. A lúgos (8,0-8,2 pH-értékű) talajokon szenved, és gyorsan elpusztul.

Telepítése előtt trágyázzuk meg alaposan a talajt szerves és műtrágyákkal, és szükség esetén végezzünk talajfertőtlenítést Basudin, illetve Galition granulátum kiszórásával. Ezután alakítsunk ki 120 cm széles ágyásokat, és takarjuk le azokat fekete fóliával. Ennek sokféle előnye közül csak néhány: a talaj nem gyomosodik, a vízkészlet nem párolog el, az érőfélben levő gyümölcs a reggeli harmat és az esők után gyorsan megszárad, ezért kisebb a romlás veszélye, továbbá - és talán ez a legfontosabb - a gyümölcs nem szennyeződik.
A műanyag fóliába vágott lyukakon keresztül ültessük el a szamócapalántákat három sorban, hármas kötésben úgy, hogy a tövek közötti távolság legalább 40 cm legyen. Ügyeljünk arra, hogy a palánták se mélyebben, se magasabban ne legyenek, mint a helyükön voltak, az sem kívánatos, hogy a gyökérágak visszahajoljanak.
Az ültetés legcélszerűbb ideje augusztusban van, mert az ekkor ültetett palánták már a következő év tavaszán gyümölcsöt érlelnek. Minél később ültetünk, annál kevesebb gyümölcsöt szüretelünk tavasszal.
Egy másik telepítési lehetőség: a frigó palánták ültetése. Ezeket az előállító gazdaság hűtőházban telelteti át, és tavasszal hozza forgalomba. Ha a frigó palántákat március végén elültetjük, akkor 10 hét, azaz 70 nap múlva már szedhetjük a tövekről az első, érett gyümölcsöket. Nagyobb termést azonban ezektől is csak a rákövetkező évben várhatunk.
Nagyon fontos, hogy a szamócaágyások gondozását a gyümölcsszüret után se hagyjuk abba! Továbbra is szüksége van a szamócásnak gyomirtásra, gyomlálásra, ha nincs talajtakaró fólia, akkor kapálásra, mert a tápdús talajban a gyomok elnyomják a gyámoltalan szamócatöveket. A nyár folyamán műtrágyázzuk, lombtrágyázzuk a szamócát. Kálitrágyázás esetén ne használjunk kálium-klorid-tartalmú műtrágyát, mert a szamóca különösen érzékeny a klórra. Ha egy mód van rá, akkor kénsavas káliműtrágyát vásároljunk, és szórjunk ki a szamócasorok közé. Nem szabad takarékoskodni az öntözővízzel sem, mert a szamóca egész vegetációs idejében sok vizet igényel!
Ha a lomblevelek levélfoltossággal fertőzöttek, akkor ajánlatos a szüretet követően az összes levelet levágni és elégetni. A növényvédelem egyébként is kritikus művelete a szamócatermesztésnek, mert hiába vásároljuk a legkorszerűbb fajták palántáit, ha a töveket nem védjük meg a betegségektől és a kártevőktől.
Ennek alapkérdése az, hogy csak egészséges - főleg vírusmentes - szaporítóanyagot szabad elültetni. Amikor a gyümölcsfákat permetezzük, egyúttal juttassunk belőle a szamócaágyásokra is. Április elején a Zineb 0,3% + Bi 58 0,1%-os oldatával való permetezés, továbbá augusztusban a Recin Super vagy a Rézoxiklorid 0,3%-os oldatának permetezése megelőzi a betegségek és a kártevők elterjedését.
A fóliával letakart ágyásokban a fejlődő ostorindák nem képesek gyökeret verni. Ezek csak gyengítik a termő töveket, tehát idejében - egy nyáron többször is - le kell vágni őket. A nem takart ágyásokon csak akkor tűrjük meg az ostorindákat, ha palántákra van szükségünk további telepítéshez.
Tíztövenként - óvatos becsléssel - egy kiló gyümölcstermésre számíthatunk.
Szamócaültetvényünket legföljebb három évig tartsuk fenn, és telepítsünk helyette újat.
Ha a termelt fajta megfelel igényeinknek, akkor a töveken fejlődött ostorindákat ültethetjük el augusztusban. Ezek közül azokat részesítsük előnyben, amelyeknek már erős, bojtos gyökérzetük van. Az anyatőről leválasztva a kiültetve, könnyen gyökeresednek.

Felhasználása

 

A szamóca gyümölcsét lehetőleg kora délelőtt szüreteljük, amikor a harmat már felszáradt, és a gyümölcsök nem nedvesek. Lapos tálcába, műanyag edénybe rakjuk a mintegy egy centiméteres kocsánnyal lecsípett gyümölcsöket, és a megtöltött edényeket haladéktalanul tegyük hűvös helyre, lehetőleg hűtőszekrénybe. Csak érett gyümölcsöt érdemes leszedni, mert a szamócának nincs utóérése.
Átlagos körülmények között a korai fajták (Surprise, Fertődi korai, Gorella) már május végén, a középérésűek (Pocahontas, Senga Sengana) június elején, a későiek (Mme Moutot, Souvenir) június közepén, végén érnek.
http://www.balintgazda.hu/minden-heten-szuret/junius/szamoca.html